19. -20. Fejezet

  

Tizenkilencedik fejezet

 

LAUREN

Fordította: Tony

 

Abban a pillanatban, hogy az ajka az enyémhez ért, a térdem megroggyant. Totál zselévé változott. Soha életemben nem tapasztaltam még ilyet.

Mindig hallani erről a fajta csókról, ami teljesen megrengeti a világodat. Várod, hogy megtörténjen, minden csóknál reménykedve, hogy ez lesz az a csók.

Nos, ha a remegő gyomor, az izzadó tenyér és a zihálás bármit is jelent, akkor ez életem eddigi legjobb csókja volt. Pont itt a sikátor közepén, a Seggfejjel, akit gyűlölök. Oké, lehet, hogy nem gyűlölöm, de azt hittem, hogy igen. Szóval, míg az agyam lehet, hogy nem kedveli, be kell vallanom, hogy a szívem és a vaginám érte epekedik.

Bár most csak szárazon dugom, biztos vagyok benne, hogy szét fogom kefélni az agyát. Vagy ő keféli szét az én agyamat. Nem számít, akár így, akár úgy, meg leszek fektetve.

Amint a lábaim elengedik a csípőjét, visszahúzom a fűzőm melltartóját a helyére, és lesimítom a szoknyámat. Ő megragadja a kezemet, és visszahúz a klubba. Nem állunk meg, egyenesen a bejárati ajtóhoz megyünk, aztán ki az utcára, ahol leint egy taxit.

– Hozzám vagy hozzád? – kérdezi, amint felnézek rá.

– Hozzám. – Nem fogom olyan helyen csinálni, ahol nem érzem kényelmesen magam.

– Ó, a francba. Kaleigh? – Visszanézek a klub ajtajára, ahol még mindig engedik befelé a sorban váró emberekre.

– Noah-val van. Jól van. – Gyengéden betol a taxi hátuljába. A térdeim még mindig gyengék, és nem működnek rendesen, így persze, hogy a cipősarkam beakad a járdába, én pedig fejest ugrok a taxiba, végighasalok a hátsó ülésen. Ott fekszem, és kuncogok a villantásomon. Felülök, és elhúzom a lábaimat, hogy Austin be tudjon szállni.

Beszáll, becsukja az ajtót, és bemondja a sofőrnek a címemet. – Gyere ide! – Az ölébe húz, hogy meglovagoljam, a térdeim a csípője két oldalán pihennek.

Kezei egyenesen a fenekemre csúsznak, megszorítja, aztán az egyik felvándorol a hátamon a tarkómig, onnan pedig a hajamba, a másik a derekam köré fonódik, hogy helyben tartson.

Az öklébe zárja a hajam, kicsit meghúzza, miközben a farkát a közepemhez nyomja.

A fejem nyögve csuklik hátra.

– Nincs szex a taxiban – figyelmeztet a sofőr.

– Ne aggódjon – biztosítja Austin.

Az öklébe szorított hajamnál fogva az ajkához húzza az enyémet, én pedig azonnal megnyílok neki, ahogy a nyelve ki-be jár a számban. A csókunk eszeveszett, mindketten levegő után kapkodunk.

Meghúzza a hajamat, a fejem hátra és oldalra billen, ahogy a szája a nyakamat kényezteti. – Alig várom, hogy benned legyek – suttogja. – Alig várom, hogy megdugjalak. – A szavai egyenesen belém hasítanak, és a csiklóm sajogni kezd válaszul. – Ha oldalra húznám a bugyidat, nedves lennél, Lauren?

Ártatlanul ránézek, kis vigyor játszik az ajkamon. – Miért nem deríted ki te magad? – Semmit sem fogok eltitkolni ezzel kapcsolatban. Túl sokáig fojtottam magamba. A keze elengedi a hajamat, végigsiklik a nyakamon, aztán a karomon, amíg végül a csípőmön landol. Egy pillanatra megáll, én pedig őrölök rajta. – Ne hagyd abba! – Előrehajolok, beleharapok a nyakába, aztán megszívom.

– Ó, nem hagyom abba, bébi, egyáltalán nem – ígéri, pont mielőtt a kezei végigsimítanak le a combomon, aztán vissza. Egyszer, kétszer, én pedig minden alkalommal várakozóan megborzongok. A harmadik alkalomnál a kezével felhúzza a szoknyám elejét.

A hüvelykujja hegye megáll a szoknyám alatt viselt, átázott fekete csipkebugyimon. – Legközelebb ne legyen rajtad bugyi. Meg foglak ujjazni az étteremben. Értetted? – Alig tudok figyelni arra, amit mond, a testem annyira felcsigázottan várja, hogy megérintsen.

Bal hüvelykujját beleakasztja a csipkébe, végigsimít a nedvességemen, ahogy elhúzza az anyagot.

– Legközelebb? Legközelebb le foglak szopni az autóban, még mielőtt egyáltalán az étterembe érnénk – suttogom a fülébe, mielőtt a térdemre emelkedek, helyet hagyva, hogy belém csússzon. Válaszul felnyög, éppen amikor az autó hirtelen megáll.

– Oké, Rómeó és Júlia, huszonnyolc-ötven lesz. Készpénz, vagy kártya?

Leszállok az öléből, miközben ő előhúzza a pénztárcáját a hátsó zsebéből, és kiveszi a kártyáját. – Tartsa meg a nyugtát! – Megfogja a kezem, és kiszáll a taxiból. Megvárja, míg én is kiszállok, aztán becsapja az ajtót.

– Menjünk, Mr. Mackenzie! Terveim vannak magával – ingerlem, amint előremegyek, és kicsit jobban riszálom a csípőmet. – Tett néhány ígéretet az imént. Be fogja tartani, ugye? – kérdezem szemérmesen.

– Ó, kibaszottul be fogom tartani azokat az ígéreteket. Ma éjjel, holnap reggel, holnap délután, aztán holnap éjjel megint. A kérdés csak az, hogy szerinted el fogsz bírni velem? – Odajön hozzám, felkap, a lábaim a derekára kulcsolva, a kezeim a nyaka körül, ahogy lehajolok és keményen megcsókolom. Könnyedén megnyalom az alsó ajkát, aztán visszahúzom a nyelvem, és a szájába tolom. A nyelvünk táncol, közben a hátam az ajtónak ütközik. A gyomrom bukfencet vet, a szívem pedig kalapál a mellkasomban. – Nyisd ki az ajtót, Lauren! Most – parancsolja durván, és a belsőm megremeg a hangsúlyától.

– Nincs meg a táskám – mondom neki, de csettintek az ujjammal. – Várj! Van tartalék! – mondom, ahogy az első verandán lévő cserepes növényhez sietek, félretolom, és lehajolok, hogy elővegyem a kulcsot. Oké, rendben, kicsit riszáltam a csípőm, remélve, hogy figyel. És a nyögésből ítélve, ami felőle érkezik, úgy tűnik, figyelt.

Visszamegyek az ajtóhoz, és érzem a mellkasát a hátam mögött, miközben a zárba tolom a kulcsot. A karja a derekamra csúszik, aztán a kezét a hasamról lefelé csúsztatja, hogy megsimogassa a puncimat. – Ne olyan gyorsan – mondja a fülembe. Nyüszítek, miközben várom, mit fog tenni legközelebb. – Még nem ellenőriztem, hogy nedves vagy-e.

A fejem hátracsuklik a mellkasára, és a kezemmel, amelyikkel nem a kulcsot tartom a zárban, a derekam köré kulcsolódó alkarjába kapaszkodok. Felfelé fordítom az arcom, hogy meg tudjon csókolni. Az ajkamra szorítja az övét, és azt suttogja: – Meg foglak dugni az ujjammal itt helyben, te pedig el fogsz élvezni keményen, Lauren. – Egyetértően felnyögök, amire válaszol. – De nem adhatsz ki hangot. Csendben tudsz maradni, Lauren? – Erre megrázom a fejem.

– Basszus, nem. Tíz évig csendben voltam, Austin. Ezúttal sikoltozok. Kiabálok. Nyögök. – Szélesebbre tárom a lábam, hogy jobban hozzám férjen. – Érints meg, Austin. Kérlek – könyörgök.

Most rajta a sor, hogy nyögjön, és a kéz, ami eddig ölelt, gyorsan csatlakozik a másikhoz, és felhúzza a szoknyámat a csípőmön. A hideg levegő megcsapja a most feltárult bőrömet, de a fenekemnek nyomódó nagyon méretes erekciónak köszönhetően, a felhevült bőröm alig érzékeli a hőmérsékletet.

– Tudod, mi fog jobban tetszeni, mint ujjal dugni téged? – Oldalra húzza a bugyimat, két ujját az érzékeny csiklómra csúsztatja, majd pedig belém. – Felfalni a puncidat.

– Igen – sziszegem, a hátam ívbe feszül, hogy a fenekemet a kemény farkának nyomjam. A mellbimbóim megfeszülnek, majdnem kényelmetlenül. A csípőm a kezével együtt mozog, ahogy ujjaz engem, keményen és gyorsan. Nedves vagyok, forró és lüktető, amit egyértelműen bizonyít, hogy milyen könnyen belém tud nyomulni. A fenekemet a merevedésének feszítem, miközben a csípőm tovább ringatózik a kezével.

– El fogok élvezni – mondom, tudva, mi érkezik.

– Tudom. A puncid szorítja az ujjaimat. Istenem, annyira kibaszott szoros vagy – nyögi, miközben egyre gyorsabban, keményebben mozgatja. A kezem elindul az alkarjáról, hátra majd közénk nyúlok, és megfogom a farkát. A farmerján keresztül dörzsölöm, fel és le. Hatalmas a farka, és alig várom, hogy bennem legyen. Olyan régen volt, annyira nagyon régen. – Gyerünk, Lauren, élvezz el az ujjaimon, hogy aztán be tudjunk menni, és felfalhassam azt a puncit. – Tovább pumpál bennem. A nedvességem már lecsorog a kezén és a belső combomon. – Olyan kibaszott nedves vagy. Olyan kibaszott szűk. Olyan kibaszott forró. El fogsz élvezni az ujjaimon, aztán a nyelvemen is. Aztán el fogsz élvezni a farkamon. Újra és újra és újra.

És ekkor keményen elélvezek. Alig érthető „Ó, istenem, olyan jó” nyögés hagyja el a számat. A csípőm az ujjaival mozog, hogy elnyújtsam az orgazmust, amire azóta várok, hogy ma este megpillantottam.

Nem vagyok benne biztos, hogy a lábaim elbírnak. Szerencsére az egyik karja még mindig a derekam körül van, miközben a másik kezem még mindig bennem van. Lassan kihúzza az ujjait, én pedig megfordulok, megragadom a kezét, ami bennem volt.

– Ez olyan jó volt – dorombolom, egyenesen a szemébe nézek, miközben a kezét az ajkamhoz emelem. – Teljesen felizgatott. – Az egyik ujját a számba szívom. Az ujját, amit a nedvem borít. Mélyen a számba szívom, és körbenyalom. – Tudod, mi tesz még nedvesebbé, forróbbá, beindultabbá? – kérdezem, újabb ujjat szívva a számba. – Leszopni a farkad – mondom neki, és mielőtt válaszolhatna, letérdelek előtte, és az övével birkózom. Mindkettőnkben intenzív a szükség, hogy kiszabadítsam.

Kibontom az övet, kigombolom a nadrágját, és lassan lehúzom a cipzárt. Kinyitom a nadrágja sliccét, a kezemmel végigsimítok a hasán a farmerja korcáig, és óvatosan letolom a csípőjéről. Amikor áthúzom az anyagot a lenyűgöző farkán, először pillantom meg leplezetlenül – hosszú, kemény és vastag, és az enyém.

 

 

Huszadik fejezet

 

AUSTIN

Fordította: Tony

 

Amikor térdre ereszkedik, miután lenyalta magát az ujjaimról, a farkam fájdalmasan a cipzáramnak feszült. Jézusom.

A kezei az övemmel, aztán a gombbal küszködnek. Lassan elkezdi lehúzni a cipzárt. Mindkét kezemet az ajtóra teszem a feje felett, és lenézek, hogy lássam, több mint kész vagyok élvezni a show-t.

A farkam azonnal előugrik, mivel ma este nem bajlódtam az alsónadrággal. Látom, hogy szemez a farkammal, és az arckifejezéséből ítélve, úgy tűnik, tetszik neki, amit lát. Helyes. Megnyalja az ajkát, aztán a nyelve lassú, nedves mozdulatokkal a makkomra siklik, felnyalja a csúcsáról az előváladékot. Visszahúzza a nyelvét, mintha meg akarná ízlelni. Aztán újra végigfuttatja rajta, és egy halk „hmm” hagyja el a torkát.

Az egyik kezemmel eltolom a haját az arcából, és oldalt tartom, így látom, ahogy a szájába vesz. Ő felnéz rám, a tekintetünk összekapcsolódik, ahogy a makkom a szájába csusszan. Minden fejmozdulatával egyre jobban megszívja. A nadrágom lejjebb csúszik a csípőmön, amikor elkezdek ütemesen döfködni a forró szájába.

A nyelvét újra a csúcsa köré csavarja, aztán még mélyebben veszi a szájába. Forró, csúszós nyelve végigcsúszik a hosszamon, miközben az ajka betakar, ahogy egyre mélyebben vesz a szájába.

Erős a késztetés, hogy megragadjam a fejét, és megdugjam az arcát. Mindkét kezemmel megragadom a haját, és előrelendül a csípőm. Amikor felnyög, kicsit jobban meghúzom a haját, ő pedig válaszul még jobban szív. Úgy tűnik, a csaj szereti, ha húzzák a haját. Semmi gond. Megjegyzem, hogy húzzam a haját, amikor hátulról magamévá teszem.

Ettől a képtől még erőteljesebben döfködök. Az arcára pillantok, félve, hogy túl mélyre mentem, de ő elmerül abban, amit csinál, kezével maga felé húzza a csípőmet.

– Be tudsz venni egészen a golyómig? – kérdezem, és figyelem, ahogy éppen ezt teszi. Nem sieti el, egyre mélyebben fogad magába. Az egyik kezét a dákóm köré fonja, elveszi rólam a száját, és a golyóimra viszi. A nyelve az egyik golyómról a másikra siklik, miközben kezével a farkamon dolgozik.

Rám emeli a tekintetét és figyelmeztet. – Készülj, Austin! Az egész farkadat be fogom venni, egészen a golyóidig. Hatalmas, nagyobb, mint amivel valaha dolgom volt – villant rám egy szexi kis vigyort –, de szeretem a kihívásokat. – A tövétől a csúcsáig végighúzza a nyelvét, aztán az ajkát a hegyére teszi, és egészen a torka hátuljáig magába vesz.

Esküszöm, a térdeim elgyengülnek, a fejem pedig hátracsuklik a gyönyörtől. – Basszus – sziszegem. Az egyik kezemet kihúzom a hajából, hogy meg tudjak kapaszkodni az ajtóban, miközben lehajtom a fejem, hogy figyelhessem őt.

Hallom – és érzem –, hogy hümmög, miközben a szájával a farkamon dolgozik, és közben beszívja az arcát. Látom a kezét a rudamon, miközben a másik keze eltűnik a lábai között. – Hol van a másik kezed? – Meghúzom a haját, így elengedi a farkam a szájából, ami tiltakozva sír.

– A puncimban – mondja mosolyogva, közben becsukott szemmel élvezi önmaga kényeztetését. Állok ott, és figyelem őt, még mindig markolom a haját az egyik kezemmel, miközben ő tovább pumpálja a farkamat a másik kezével.

– Oké, a játéknak vége, Lauren. Nyisd ki az ajtót! – Felhúzom a nadrágomat, aztán lehajolok, és őt is talpra állítom. Kicsit zavarodottnak tűnik a hirtelen tervváltoztatás miatt, és meglepődik, amikor a kezét, amivel a puncijával játszott, a számhoz húzom, és lenyalogatom az ujjait. Felnyögök, amikor az íze felrobban a nyelvemen. Édes és jellegzetes ízű és illatú, mint az érett barack egy kibaszott forró nyári napon.

Egy kóstoló közel sem volt elég. Hagyom, hogy kinyissa az ajtót, de amint benn vagyunk, becsapom magam mögött, és visszahúzom őt a mellkasomhoz. A feneke még mindig csupasz, az én farkam pedig még mindig nedves a szájától. Tudom, hogy ha most felemelném, egyetlen döféssel tövig bele tudnék merülni.

Ő is ugyanerre gondolhat, mert hátranyomja magát, hozzádörzsöli a seggét az ágyékomhoz. A karommal átölelem, a kezem egyenesen a puncijához siklik, a bugyija még mindig félre van húzva, ahogy az ujjaim rátalálnak a csiklójára.

– Nedves – mondom, miközben egy kicsit megnyomom, és köröket írok le rajta. – Kibaszott nedves, és forró – nyögöm, gyengéd kényeztetésbe kezdek, és nagyobb körökre váltok. – Tudod, mitől lenne ez a punci még nedvesebb? – suttogom a fülébe, miközben egy utolsó pöccintéssel elveszem a kezem a puncijáról.

Megfordítom, majdnem durván az ajtónak nyomom. Nem égnek a lámpák a lakásban, de az utcai lámpák igen, a fényük beszűrődik az ablakon, lágyan megvilágítják a folyosót.

Zihál, félig lehunyt szemmel kérdőn néz rám. Rávigyorgok, és letérdelek előtte. Most rajtam a sor, hogy felfaljam. A puncijára nyomom az arcom, mélyen beszippantom az illatát. Ugyanolyan jó az illata, mint az íze, és nem tehetek róla, egy nyögés szakad fel belőlem, amikor a nyelvem végigsiklik a nedves, csúszós résén. A kezemmel szétnyitom az ajkait, feltárva duzzadt csiklóját, ami alig várja, hogy megszívjam.

Nem csupasz a puncija; egy szépen nyírt csík húzódik végig rajta. A nyelvem a csiklójára rebben, ingerli. Lauren háta ívbe feszül, a csípője előrelendül. – Na-na! Türelem – figyelmeztetem, miközben újra végignyalom, ezúttal lassabban, a nyelvem végigfut szétnyílt ajkai között, fel-le egész hosszában, szándékosan elkerülve a csiklóját.

Nyöszörög és vonaglik, ahogy a zihálása egyre szaggatottabb lesz. A nyelvem elmerül a nyílásában, ki-be, utánozva, hogy mit fog tenni a farkam hamarosan. Most én nézek fel, figyelem őt. A feje az ajtónak van támasztva. Az egyik keze az oldalánál az ajtón pihen, míg a másik megtalálja az utat a hajamba.

– A nyelvemen vagy az ujjaimon akarsz elélvezni? – Figyelem, ahogy megőrül a szükségtől.

– A farkadon – leheli, az arcomat a puncijához nyomva. Összezárom az ajkam a csiklóján, a számba szívom, miközben a nyelvemmel ugyanúgy gyötröm. A fejét csapkodja, a szabad keze ökölbe szorul az oldalán, a nyögéseibe szavak keverednek, ahogy azt mondja: – Basszus, el fogok élvezni. – Nem engedi el a fejemet, és a csípőjét az arcomba nyomja. – Olyan jó. – Továbbra is a csiklójára koncentrálok, miközben az ujjaimmal dugom, mozgatom ki-be, és harapdálom, szívom a csiklóját, amíg el nem kezd könyörögni, hogy hagyjam elélvezni. – El akarok élvezni, Austin, kérlek. El kell élveznem.

Erősebben szívom, aztán a csiklójába harapok, majd újra szívni kezdem. Az ujjam belé csusszan, és begörbítem, hogy megtaláljam a G-pontját. Amikor megvan, ügyelek rá, hogy minden alkalommal, amikor beléhatolok, végigsimítsam. Érzem, hogy a falai összeszorulnak az ujjaim körül, aztán megremegnek. Miközben még mindig a G-pontját ingerlem, eleresztem a csiklóját, és reszelős hangonazt mondom: – Élvezz el, Lauren! Élvezz el az ujjamon! Élvezz el nekem, bébi!– Újra megszívom a csiklóját, és érzem, hogy a lábai remegni kezdenek, ahogy az orgazmus elborítja. Sikoltva élvez el az ujjaimon, én pedig lassan tovább nyalogatom, míg megnyugszik. A kezem most a hasán nyugszik, tartom őt, miközben érzem, hogy kezd összeesni.

Felállok és felemelem őt, a teste hajlékony, ellazult és kielégült. A végtagjait a nyakam és a csípőm köré fonja. Elkezdi csókolgatni a nyakam a fülemig, és azt suttogja: – Kérlek, mondd, hogy még nem végeztünk.

– Kurvára közel sem – ígérem neki, ahogy elindulok fel a lépcsőn a szobájába. Az ágyra dobom, és a tenyerembe veszem sajgó farkamat. – Még csak most kezdjük – mondom.

Lenézek rá, lábai széttárva, karjait a feje fölé emeli. Figyeli, ahogy nézem őt, aztán egy rövid időre behunyja a szemét és nyújtózkodik egyet, majd felemelkedik a könyökére.

– Mire vársz? – kérdezi. – Azt mondtad, most kezdjük. – Felülve hátranyúl, leveszi a vaskos nyakláncát, és egy csörrenéssel az éjjeliszekrényre dobja. – Akarod, hogy levetkőzzek, vagy szeretnéd a megtiszteltetést? – Oldalra billenti a fejét, a haja kócos. Kibaszottul tökéletes.

A szobáján hatalmas panorámaablak van, és az utcai lámpák bevilágítják a szobát, hátulról megvilágítva őt. – Neked túl sokáig tart. – Felemelkedik a térdére. A szoknyája még mindig a derekára van gyűrődve, az oldalához nyúl, hogy lehúzza a felsője cipzárját. Gyorsan megrántja az anyagot, ami halkan az ágyra hullik. Az egyetlen hang a szobában a légzésem és a zihálásom, amikor végre teljes dicsőségében meglátom a melleit. Tökéletes kerek halmok, dúsak, feszes rózsaszín mellbimbókkal, melyek szopogatásra, játékra és kényeztetésre várnak.

– Jézusom. – Elhúzza a szoknyát a derekáról, és átemeli a fején, a mozdulataitól pattognak a mellei. Szinte bután bámulok, amikor észreveszem, hogy a bugyiját is le akarja venni. – Ne, még ne. Azt én akarom.

Bólint, térden állva figyel az ágyról, csak a dugj-meg cipő és egy fekete csipketanga van rajta.

Lerúgom a cipőmet, lehúzom a zoknimat, végig kigombolom az ingemet, és lerázom a vállamról. Most rajta a sor, hogy levegő után kapkodjon és bámuljon. A testem szikár, egy gramm zsír sincs rajta. Az edzőteremben és futással töltött idő gondoskodik róla. A hatkockás hasam a kulcs mindenhez. – Jézus visszatért – suttogja, térden kúszva közeledik felém az ágy széléhez.

Marokra fog engem, lassan dolgozik a farkamon fel-le, miközben megkérdezi: – Óvszer? – A hátsó zsebembe nyúlok a tárcámért, és előhúzok hármat. – Csak három? Akkor ki kell számolnunk. – Előrehajol, megharapjaa mellbimbómat, majd elszívja a fájdalmat.

Kezemet a melleihez emelem, mindkettőt megmarkolom, miközben a két mellbimbót a hüvelyk- és mutatóujjaim között szorítom, először csak finoman, hogy felmérjem a reakcióját. Amikor felnyög, erősebben forgatom őket az ujjaim között, és ő hangosabban nyög. Amikor erősen megszorítom, hátraveti a fejét, és káromkodik. Elengedem az egyik bimbót, lehajolok és a csúcsát a számba veszem, miközben a másikat tovább csipkedem. Ekkor a kezei már szinte eszeveszetten dolgoznak a farkamon, és ha ilyen ütemben folytatja, a kezébe fogok élvezni, mint valami tinifiú.

Elhúzom a kezét magamról, és tovább simogatom a melleit, szorítom, gyúrom, masszírozom. – Húzd rám! – parancsolom, az ágyon mellette fekvő óvszerek felé mutatva. – Húzd rám most!

A csomagolás sarkát a szájába veszi, letépi a tetejét, és kiveszi az óvszert a csomagolásból. – Nagyon-nagyon hosszú ideje nem csináltam ilyet – vallja be, ahogy legörgeti végig a farkamon, megszorítva a csúcsát. – Pont, mint a biciklizés. – Kuncog, miközben újra elkezd simogatni.

– Mennyire szereted ezt a bugyidat? – kérdezem, felkészülve arra, hogy többször is pótoljam, ha akarja.

– Nem annyira, mint a gondolatot, hogy le fogod tépni rólam – nyögi, az államat becézgetve, miközben én megragadom a bugyija egyik oldalát, és letépem róla.

– A hátadra, az ágy közepére, lábak szélesre tárva. – Nem kell kétszer kérnem, mert már meg is fordul, az ágy közepére mászik, közben megmutatja nekem tökéletes, szívalakú fenekét. A válla fölött hátranéz rám, miközben ösztökél. – Alig várom ezt a pozíciót… később. – Aztán a hátára fordul, és lefekszik a párnákra.

Felhúzza a térdét, cipője talpát az ágyra teszi, miközben lassan széttárja a lábait, elég szélesre, hogy azok oldalra essenek. Nem semmi látvány, ott az ágy közepén, nyitottan és készen és nedves nekem, csak nekem.

Az ágyra térdelek és elindulok felé, a farkam keményebb, mint valaha, kétség nélkül tudva, hogy a tiszta menyországban fogok elmerülni.

Felhúzom a térdét, hátratolom, ettől a puncija megbillen. Megtartva a lábait, azt mondom: – Vezess be, Lauren! – A kezébe veszi az óvszerbe burkolt farkamat, és a nedves bejáratához dörzsöli. Lassan benyomja a makkomat, aztán elveszi a kezét, hogy folytassam a dolgot. Nézem, ahogy tövig belé csusszanok.

A puncija erősen szorítja a farkamat, a legjobb módon fojtogatja. Kifújom a levegőt a gyönyörtől, ugyanakkor ő azt nyögi: – Olyan jó! – Szorosabban fogom a térdét, kihúzom, majd egy csípőmozdulattal újra belecsapódok. A puncija minden döféssel egyre hihetetlenebbül szoros.

– Ó, Istenem – nyöszörgi, miközben az egyik kezét a mellbimbójához emeli, a másik pedig lassan halad lefelé a testén a csiklójáig. Végigfuttatja az ujjait a résén, és a ki-be mozgó hosszamon, hogy megnedvesítse őket, aztán körözni kezd a csiklóján. Egészen mélyen tövig nyomulok, a golyóimig, félek megmozdulni, attól tartva, hogy előbb élvezek el, mint ő. Kell egy másodperc, hogy visszanyerjem az önuralmam, de neki más tervei vannak. – Mozogj, Austin, kérlek! – könyörög, és vergődik alattam, felfelé billenti a csípőjét, és még mélyebbre fogadja forróságába a farkamat.

Határozottan elkezdek mozogni, kihúzom, majd újra belé csapódok, olyan erősen, hogy a fejtámla a falnak ütődik. – Igen! Igen! Igen! – kántálja, az ujjai egyre gyorsabban mozognak a csiklóján, miközben a puncija pulzál és megfeszül körülöttem.

Nem állok le. Tovább döngetem, nehéz légzésünk, és testünk összecsapódásának hangja betölti a levegőt.

Minél erőteljesebben döngetem, ő annál szűkebb lesz. – El fogok élvezni – lihegi. A keze most előre-hátra dörzsöli, szinte erőszakosan, a megduzzadt csiklóját. – Keményebben – könyörög, még hátrébb húzza a lábát, a csípőjét felfelé billenti, így fogadja a lökéseimet, és nyögve elélvez. A puncija a farkamra szorul, lüktet és hullámzik körülöttem, miközben mozgok. A keze nem áll meg a lába közt, és az érzés, ahogy a csúcsra ér, és a látvány nekem is megadja az utolsó lökést. Tovább döfködöm, minden lökésnél egyre mélyebbre jutok, aztán villámok cikáznak végig a gerincemen egyenesen a golyómig, és követem őt a csúcsra. Olyan erősen élvezek el, mint még soha életemben, olyan erősen, hogy szabályosan félek, hogy kilyukasztom az óvszert. Még az ő orgazmusa sem ért véget, és a puncija minden csepp ondót kiprésel belőlem.

A farkam még mindig tövig benne van, elengedem a lábait, és a derekam köré fonom őket, majd a könyökömre zuhanok a feje mellett. – Hát ez… – lihegem, próbálok levegőhöz jutni, és összeszedni a gondolataimat, miközben a nyakam köré fonja a karját, és magára húzza a súlyomat.

– Igen – ért egyet, levegő után kapkodva megcsókolja az államat, aztán az ajkamat. – Határozottan olyasmi volt, amit újra kell csinálnunk. – Nem is igazán van esélyem egyetérteni vele, mert az ajka betakarja az enyémet, és minden gondolatom elszáll, ahogy elveszek Laurenben.